Bizonyos tekintetben talán túlmisztifikáltnak tűnhet az edzőtábor kifejezés arra, hogy egy fél héten át napi két edzést tartott a sportkör, hiszen nem vonultunk el lepattant úttörőtáborba/elhagyatott kolostorba, sőt, Pécs határait sem hagytuk el. A sajátjainkat viszont bizonyos szintig igen, és ez volt az egyik cél.

A másik pedig az, hogy az őszi edzésidőszak vége előtt egy pár alkalommal még megmutassuk magunkat szabadtéren, így ha valakiben az edzések láttán felhabzik az adrenalin, még időben be tudja magának tervezni ősztől az elfoglaltságai közé a hosszúkardvívás rejtelmeinek elsajátítását.

Némi tépelődés után napi két, egyenként kétórás edzés lett a cél, utólag a napi három alkalom már kicsit (na jó, nagyon) fellengzősnek is tűnik. A tervek szerint a csütörtök-péntek-szombati edzéspárt egy hetedik alkalom zárta volna a pécsi vásártéren vasárnap reggel, ám a terület fenntartói úgy találták, hogy a látványedzésünk nem illik a vásár arculatába. Mi kérünk elnézést.

Augusztus harmincadikán, csütörtökön reggel az emelkedő késő nyári nap sugarai már a pécsi vívók elszánt tekintetet sugárzó szembogarán szánkáztak az egykori Magasház helyén. Röviddel a kezdés után a Pannon Televízió stábja tisztelt meg minket érdeklődésével, amit ezúton is köszönünk.

- nem indul a videó? Klikk IDE -

Az edzés – ez nagy vonalakban a későbbiekre is igaz – a szeptembertől beköszöntő tematikára volt hivatva felkészíteni a csapatot. A bőséges bemelegítés és erőnléti elemek után nagy hangsúlyt kaptak a hosszúkardos technikák mellett a közelharci gyakorlatok és betekintést nyerhettünk a középkori tőrvívás alapjaiba is. Ez utóbbiakkal az edzésekhez szeptemberben csatlakozó új tagok is rendszeresen találkozhatnak majd.

Csütörtökön délután a Leőwey gimi előtti füves területen vertünk tanyát és próbáltuk munkára bírni a történteket furcsálló izmainkat. A kétórás szeánsz végén egy korábban vívó érdeklődő is próbát tett az oktatónkkal, reméljük viszontlátjuk

Pénteken reggel megint csak volt Magasház, töretlen lelkesedés, egészen őszinte mosolyok.

magashazA délutáni edzést vendégoktató, a siklósi hagyományőrzők, a Sárkányos Lovagrend sorait erősítő Szénás-Máthé Tamás tartotta. A kissé már megfáradt csapat lábmunkáján és egyensúlyérzékén igyekezett segíteni a capoiera és az Elite Challange között igen széles sávon – és láthatóan megállás nélkül – mozgó tréner. Remek volt a hangulat és szuperek a gyakorlatok, biztosan előkerülnek még a későbbiekben.

Szombaton reggel volt Magasház, csillogó tekintetek, a még működőképes izomrostok és ízületek gyors számbavétele, majd edzés. Az alkalmakat – ezt nem írtam korábban – szabadvívás zárta, és mivel a sportkör két tagja ilyenre is beruházott, ezt rekreációs céllal plüsskarddal is végezhették azok, akik már nagyon az erejük végére értek.

Szombat délután a Barbakán melletti placcon zártuk a tábort, ám sajnos korábbi edzések nosztalgikus felemlegetése és a hosszas búcsú elmaradt, mivel nagyjából a szeánsz felénél olyan porvihar csapott le Pécsre, amire én például nem is emlékszem.

Barbakan

Ezért aztán fejvesztve menekültünk szervezetten visszavonultunk a közelben parkoló autókhoz, az edzőtábor tapasztalatainak összegzését pedig alkalmasabb időpontra halasztottuk.

Egy biztos: most már mindig őszinte tisztelettel gondolok azokra az emberekre, akiknek pár száz évvel ezelőtt gyakorlatilag egy végtelen edzőtábor volt az élete.